A Szépművészeti Múzeum közel-keleti gyűjteményi egysége
A hazánkban muzeális körülmények között őrzött ókori elő-ázsiai tárgyaknak elsődlegesen a Szépművészeti Múzeum ad otthont. A múzeum Egyiptomi Gyűjteményének hivatalosan is a gyűjtőkörébe tartozó elő-ázsiai tárgyak egy kisebb gyűjteményi alegységet képeznek, melynek megléte egyidős az egyiptomi törzsgyűjteménnyel. A tárgyak főként különböző magángyűjtemények részeként, múzeumi vásárlások útján, vagy ajándékként kerültek az Egyiptomi Gyűjteménybe.
A múzeum elő-ázsiai anyaga viszonylag tág térbeli és időbeli megoszlásának, valamint összetételének alapján változatos képet mutat. A tárgyak többségében a Mezopotámia, Irán, illetve Anatólia területén virágzott ókori kultúrák különböző időszakaiból származnak. A gyűjtemény anyaga jellemzően négy nagyobb tárgytípus szerint különíthető el, melynek túlnyomó részét a pecséthengerek és pecsétlők alkotják. A közel 100 műtárgyat számláló gliptika az elő-ázsiai műtárgyak több mint felét teszi ki, mellyel a gyűjteményi egység legrelevánsabb részének számít. Ehhez kisebb részben különféle korszakokból származó bronztárgyak, továbbá ékírásos dokumentumok (sumer agyagtáblák, továbbá sumer és újbabilóni bélyeges téglák), illetve egyéb agyagtárgyak (késő uruk-i mozaikszögek, a középső bronzkori Türkmenisztánból származó termékenységidolok) tartoznak. A gyűjteményi egység képzeletbeli idővonalának legkorábbra keltezhető tárgyegyüttesét a Kr. e. 4. évezred végéről származó, késő uruk-kori mozaikszögek alkotják, időben hozzánk legközelebbi pontján pedig a Kr. u. 3–7. századra keltezhető Szászánida gemmák helyezkednek el.
Közel-keleti vitrin az egyiptomi állandó kiállításon
A múzeum ókori elő-ázsiai tárgyai az Oroszlán Zoltán és Dobrovits Aladár által rendezett 1939-es egyiptomi állandó kiállítás 7. szekrényében, az ókori egyiptomi ékszerekkel közösen kerültek elsőként bemutatásra. A múzeum Antik kiállításához 1947-ben készült múzeumi vezető alapján az elő-ázsiai tárgyak az antikvitás, illetve az Egyiptom művészetét bemutató tárlaton szintén az egyiptomi és hellenisztikus tárgyak mellett, az emeleti terem A. szekrényében kaptak helyet. Ezt követően a múzeum 1951-es egyiptomi állandó kiállításához készült műtárgyjegyzék tanúsága szerint a közönség az elő-ázsiai tárgyakat már önálló egységként tekinthette meg a tárlat 9. szekrényében. A rákövetkező évtizedekben a gyűjteményi egység viszonylag kevés nyilvános megjelenést kapott, melyen a 2013-ban a Liptay Éva által rendezett egyiptomi állandó kiállítás új kurátori koncepciója változtatott lényegesen, melynek köszönhetően a Niederreiter Zoltán szakmai elképzelése alapján kialakított önálló, tematikus vitrinben az elő-ázsiai tárgyakat hosszú idő után újból megtekinthette a nagyközönség.
A múzeum épületének felújítási munkálatai miatt az egyiptomi állandó tárlat ismét néhány évre bezárt, majd 2018 októberében Liptay Éva rendezésében megnyílt a Niederreiter Zoltán és Roboz Erika által rendezett vitrin továbbfejlesztett változatával együtt, amely a korábbinál több tárgy bemutatását tette lehetővé. A Közel-keleti vitrin jelenleg az állandó kiállításhoz kapcsolódó, interaktív térként is működő Egyiptomi Titkok kamrája teremben látható, melyben többek között ókori egyiptomi tárgyak tapintható másolatai tekinthetők meg, illetve múzeumpedagógiai foglalkozások is zajlanak.
A kronológia, a földrajzi eredet és az elő-ázsiai anyag változatos összetételének bemutatása kihívás elé állította a kurátorokat, amit a tárgyak földrajzi alapon történő csoportosításával sikerült megoldani. Az ókori tárgyak három fő tematikus egységbe rendezve (Anatólia, Mezopotámia, Irán), az egységeken belül időrendi sorrendben kerültek kiállításra. Az anyag földrajzi tagoltságának érzékeltetése szerepet játszott a vitrin bútorzatának szegmentált kialakításában is, melyhez az ékírás fejlődéséről szóló leírás és a világ első mozaiktechnikájának, a szögmozaiknak interaktív panelje kapcsolódik. A kiállított tárgyi anyagban meghatározó szerepet kapnak a különféle kőzetekből készült pecséthengerek és pecsétlők, melyek a mezopotámiai és a perzsa művészet különböző időszakaiból származnak. A vitrin első, Anatólia művészetét bemutató tematikus egységében az Urartu magas színvonalú bronzművességét szemléltető övveretek a múzeum Antik Gyűjteményéből kerültek kölcsönzésre, továbbá egy bika hátán álló viharisten újhettita bronzszobrocskája látható. A második tematikus egység két fülkéjében Mezopotámia agyagi kultúrájának különféle korszakaiból származó pecséthengerek, valamint agyagtárgyak: írásos dokumentumok (sumer ékírásos agyagtáblák, újbabilóni bélyeges téglák), és a Kr. e. 4. évezred végi Uruk-ból származó mozaikszögek kerülnek bemutatásra. Az Irán területén virágzott kultúrákat bemutató utolsó egységben az Antik Gyűjtemény által kölcsönzött korai iszlám ezüsttál, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumtól kölcsönzött Akhaimenida és Szászánida érmek, emellett pecséthengerek és pecsétlők, illetve a Kr. e. 2. évezred első felére keltezhető, agyagból készült női termékenységidolok szerepelnek.
Fotók: Gellért Áment © Szépművészeti Múzeum
Bibliográfia
Oroszlán – Dobrovits 1939
Oroszlán, Z. – Dobrovits, A., Az Egyiptomi Gyűjtemény: Vezető, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1939.
Oroszlán – Dobrovits 1947
Oroszlán, Z. – Dobrovits, A., Antik kiállítás: Vezető, Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1947.
E szöveget Roboz Erika készítette.